Pillangó-kertek

Az Egyesült Államokban egyre elterjedtebb iskolai programról számolt be Karen Oberhauser, a minnesotai egyetem tanára, a Monarch-ok az osztályteremben (Monarchs in the classroom) című honlapon.

A monarch-lepke, vagy császárlepke, az amerikai kontinensen honos pillangófajta, amely Kanadán, az Egyesült Államokon és Mexikón keresztül, több mint 3500 km hosszan vándorol, hogy ott teleljen.
Néhány vándormadárhoz hasonlóan ők is a termikeket (meleg levegő oszlopokat), és a hátszelet kihasználva teljesítik hosszú útjukat. Tájékozódásukat a nap állása, és a föld mágneses ereje segíti, ám senki nem tudja pontosan, hogyan is találják meg minden évben ugyanazt a telelő helyet a mexikói hegyekben.
Itt egy átlagos évben közel 250 millió császárlepke lepi el fürtökben az erdei fenyőket, és reproduktív álomban várják a tél végét. A tavasz napsugarai aztán felébreszti őket, és párosodni kezdenek. A nőstények ezt követően északra indulnak, hogy ott tegyék le petéiket, és újból elkezdjék a ciklust.
A petéket kizárólag a selyemkóró nevű növény szárára rakják le, és ennek virágából táplálkoznak a hernyók, és később a frissen kikelt pillangók is.
Sajnos a körültekintés nélkül használt növényvédő szerek, a természetes területek beépítése és a gépjárművek káros anyag kibocsátásai miatt egyre kevesebb helyen nő ez a császárlepkék számára oly fontos virág.

Az iskolai program célja, hogy megismertesse a felső tagozatos általános iskolásokat a pillangók táplálkozási, szaporodási és vándorlási szokásaival, valamint hogy felhívja a figyelmüket a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára.
Az őszi iskolakezdéskor a tanulók petéket gyűjtenek, amelyeket akváriumban vagy átlátszó műanyag dobozban keltetnek ki. Napról napra figyelhetik, hogyan alakul a pete hernyóvá, majd bábbá, és hogyan kel ki a bábból a gyönyörű pillangó. Ezután szabadon engedik őket az általuk ültetett pillangó-kertben, amit előzőleg teleültettek a pillangók által kedvelt virágokkal. Itt néhány nap alatt megerősödnek, jóllaknak és felkészülnek a nagy utazásra.
A vándorló pillangókat a telelőhely közelében lévő testvér-iskolákban tanuló diákok várják. Egész éven át fényképes levélben tájékoztatják egymást közös pillangóikról. A programban résztvevő gyerekek nem csak a rovarokról és a növényvilágról tudhatnak meg érdekességeket, hanem arról is tanulnak, hogyan élnek, a világ távoli pontján élő kis barátaik.

A pillangókerteket nem csak a császárlepkék látogatják, hanem a térségben honos összes egyéb pillangófajta is, így tavasszal és ősszel csupa táncoló színes szirom-szárny lepi el a virágokat, kerítéseket, ablakpárkányokat, ami csudaszép látvány. Természetesen a sikeres kert ültetéséhez meg kell tanulni a különböző növények tulajdonságait, igényeit és gondozásának fortélyait is. Ebben a tanárok mellett besegíthetnek a gyerekek nagyszülei vagy a város más idős, ráérő lakói is. Ez helyreállíthatja a generációk közti kommunikációt, csökkentheti az egyre szélesedő generációs szakadékot.

Az első ilyen rendhagyó környezetismereti oktatás 1991-ben indult, Karen Oberhauser kislányának osztályában, mindössze tíz pillangó lárvával. Azóta jócskán kiteljesedett: a diákok és tanárok a pillangókat vizsgáló tudósokkal is kapcsolatban állnak, akik ismeretterjesztő előadásokat tartanak az iskolákban, és ellátják a gyerekeket hasznos tanácsokkal. Az Egyesült Államok és Kanada északi-keleti területein, illetve a migrációs útvonal mentén több mint ötven iskolában indult azóta hasonló program, három országon átívelő, óriási természetvédelmi és kulturális hidat alkotva.
Ki gondolta volna, hogy egy ilyen pici lepke ilyen nagy tettekre képes?

A témáról további információk olvashatók:
magyarul:
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=787
http://lepidoptera.freeweb.hu/cikk/macro/nappali/csaszar.htm

angolul:
http://www.blakeschool.org/academics/upper/projects/monarchs/
research/erickson1.html
http://www.monarchlab.umn.edu/research/Researchtopics.htm
http://www.monarchwatch.org/biology/cycle1.htm